Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lovakról általában

 

 Amint azt mindenki gondolja, nem is olyan egyszerű a lovakról beszélni, ám ez cseppet sem igaz! Az mond ilyeneket, aki nem is akar róluk beszélni. A lovakról egyszerű beszélni, ha valaki szereti őket. Mert csak az tud velük szót érteni, aki hisz bennük. itt van egy kis ízelítő a lovakról, olvassátok figyelmesen, és nem is olyan unalmas, mivel minden rész közé betettem egy kis szórakozást.

 

Ma már a lovakat Magyarországon földművelési munkára, igahúzásra általában nem használják. Főként a hobbi és a sport szerelmesei tartják őket. Másrészt a húsát és tejét hasznosítják. A lovasnomád népek – ahogyan a régi magyarok  is – a ló tejéből a magas cukortartalomnak köszönhetően a mai napig alkoholos erjesztett italt, kumiszt készítenek.A lovak minden esetben csoportban élnek, mivel – prédaállatok lévén – a magányosságtól félnek. A lovak nagyobb csoportját ménesnek nevezzük. A lovak egymás közötti viszonya meghatározott. Minden lónak megvan a maga hierarchikus helye a ménesben, amely meghatározza viselkedését. Általában a lovaknál is van főnök. Ha valamelyik másik ló is vezér szeretne lenni, akkor harccal döntik el. A lovak szeretik, ha kényeztetik őket, de képesek túlzásba vinni az evést, ami nagy veszélyt jelent az egészségükre.

Típusok hasznosítás szerint 

  • Fogatlovak: Azoknak a lovaknak, amelyek fogathúzásra alkalmasak, általában meredekebb a lapockájuk, ezáltal jól felfekszik rá a hám, másrészt a csüdjük is meredekebb. Lábukat magasabbra szokták emelni, ami elegánsan mutat a fogatban, ám a lovaglásnál kifejezetten kényelmetlen.
  • Hátaslovak: A lovaglásra használt állatnak erősnek kell lennie, hogy elbírja lovasát, törzsének pedig keményebbnek, hogy a lovasnak jó ülést nyújtson. Dőlt lapockájának köszönhetően hosszabb és alacsonyabb lépésekkel halad, ami kényelmessé teszi a lovaglást. Ebben szerepe van a kisebb szöget záró csüdjének is. Az izmos far és hosszú hátsó láb az ugrásban válik előnyére…
  • Sportpóni: a hátasló a legjobb tulajdonságaival rendelkezik, szép, arányos testfelépítésű, a vérmérséklete pedig egyenesen tökéletes.
  • Nehézigás lovak: Masszív testfelépítése, vastag csontozata és erős izmai nehéz terhek vontatására teszik képessé.
  • Kocsiló: e típusnak is erősnek kell lennie, mégis könnyebb testűek, ezáltal elegánsabbak. Lábukat magasra emelik. Két egymáshoz illő ló párban igen értékes.
  • Cob: Nyugodt természetű hátasló, amelynek kissé rövid lába és zömök teste van. Hagyományosan az idősebb és testes lovasok használják előszeretettel. A cob sörényét gyakran rövidre vágják.
  • Pólópóni: Kis testű ló. Gyorsan mozog, fordulékony, képes hirtelen felgyorsulni, megállni vagy irányt változtatni. Azonnal végre kell hajtania lovasa utasításait.
  • A lónak több mint 300 fajtája ismert. Korábban Magyarország lótenyésztési nagyhatalomnak számított.

    Néhány ismertebb fajta: angol telivér · andalúz ló · kisbéri félvér · lipicai · arab telivér · Camarque-i ló · Shetlandi póni

    Magyar fajták 

    Az első állami ménest II. József alapította Mezőhegyesen 1784-ben. A világon egyedülálló módon itt négy magyar fajtát tenyésztettek ki: a nóniusz, mezőhegyesi félvér (furioso north star), gidrán és az 1984-ben fajtaelismerést nyert mezőhegyesi sportló fajtákat. Mára Mezőhegyesen csak a nóniuszt és a mezőhegyesi sportlovat tenyésztik, a többi fajtát más ménesekbe szervezték át. (A mezőhegyesi sportló 1980-ban debütált a moszkvai olimpián, ahol a magyar csapat IV. helyezést ért el.) Kisbéren a hajdani Batthyány-birtok területén tenyésztették ki a Kisbéri félvér fajtát, gróf Szapáry József Győrhöz közeli bábolnapusztai birtokán pedig a Shagya-arabot.

    A ló méretei 

    A ló méreteit sokféleképpen megadhatjuk. A különböző testtájak az egyes egyedeknél igen nagy eltéréseket mutatnak, van azonban néhány lényeges méret, ami alapján reális méretet kapunk a megmérendő lóról.

    • Marmagasság

    A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.

    • Övméret és szárkörméret

    Jó támpontot adhat a ló alkatának megállapításához, ha megmérjük a ló övméretét. A ló lábának szerkezetéről akkor kaphatunk jó információt, ha megmérjük a szárkörméretét. Az előbbit a mar mögött kezdjük mérni, körbe a hason, az utóbbit a lábszár felénél célszerű megmérni.

    Az egyéb mérések általában a lovasfelszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiválasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, követve a hát ívét.

    Színek 

    A ló szőrének színe attól függ, hogy bőre mennyi pigmentet, vagyis természetes festékanyagot tartalmaz. Szinte minden lónak és póninak sötét a bőre, kivéve a fehér jegyek helyén, például a fejen vagy a lábvégeken, ahol a bőr rózsaszínű, egész testükön. Általában amit fehér lónak mondunk, az valójában szürke. Ezeknek is sötét a bőre, ami azonban csak az orrtájékon látszik.

    • Alapszínek: fekete, pej, sárga és fakó
    • Kevert színek: deres, szürke és tarka

    A korral a lovak színe is változni szokott. A szürke lovak sötét színűnek születnek, majd egyre több fehér szőrszáluk nő, és idővel egészen fehérnek tűnnek. Egyes szürkék szőrében idős korukra sötét, általában barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat legyes szürkének nevezzük. A fekete a pej és a sárga színű lovaknál is előfordul, hogy a szőrzetükben,sörényükben és farkukban ősz szálak jelennek meg.

    Alapszínek 

    Fekete:

    • A fedőszőre fekete,sörényével és farkával együtt.
    • Nyári fekete: a fejen, a hason és a horpaszon a szőrzet sötétbarna, a hosszúszőrök (sörény, farok) feketék.

    Pej:

    • Sima pej: testén a szőrzet a barna különböző árnyalata, a sörény, a farok és a lábvégek feketék.
    • Világos pej: szőre világosbarna, sárgás árnyalatú.
    • Sötétpej: szőre egész sötétbarna, a has alján világosabb árnyalatú.
    • Gesztenye pej: vöröses árnyalatú barna szőrzet, a hosszúszőrök és a lábvégek feketék

    Sárga:

    • Sok árnyalata van. A farok, a sörény lehet sötétebb vagy világosabb.
    • Májsárga: a ló színe sötét gesztenyebarna, a sörénye és a farkra szőke.
    • Ezüst: a májsárga másik elnevezése.

    Fakó:

    • Aranyfakó: a ló világossárga fedőszőrzetén elővillannak a fehér szőrszálak.
    • Egérfakó: a ló szőre sötétszürke, sörénye és farka fekete.
    • Izabellafakó: aranyszínű szőr, fehér sörénnyel és farokkal.
    • Zsufafakó: sötétebb sárga fedőszőrzet mint az aranyfakónál, fekete sörénnyel-farokkal-lábvégekkel.

    Kevert színek 

    Deres:

    • Vércsederes: sárga fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Pejderes: barna fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Vasderes: a szürke fedőszőrzetbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Almásderes: a fehér színű szőrön kerek szürkés foltokat formáz a szőr színe.

    Szürke: A fehér szőrű lovakat hívják szürkének, mert csikókorukban szürkén születnek és utána világosodnak ki, de bőrük szürke marad. Az igazi fehér lovat albínónak hívják, ők fehéren születnek és bőrük rózsaszín - szemük általában csókaszem.

    • Szeplős- vagy legyesszürke: világosszürke alapon sötét, általában barna pettyes.
    • Almásszürke: szőrében fekete és fehér kör alakú foltok vannak.
    • Acélszürke: a ló fekete fedőszőrzetén át elővillannak a fehér szőrszálak.

    Tarka:

    • Sárgatarka: fehér szőr alapon sárga foltok
    • Feketetarka: fehér szőr alapon fekete foltok
    • Párductarka: a ló fehér szőrét barna vagy fekete foltok tarkítják.
    • Pejtarka: fehér szőr alapon pej foltok

    Szemszínek 

    A lovak többségének barna a szeme

    A lovak szemszínét, ugyanúgy, mint a szőrzetükét, a pigment mennyisége határozza meg. Többségükben - mivel a bőrük sötét - barna szeműek. Előfordulnak világos szeműek is, az albínók és néha a tarka lovak esetében. Az appaloosa fajtájának pedig mindig kilátszik a szeme fehérje. Létezik az úgynevezett "csókaszem", amikor a normális szemszínhez kékes-fehéres alakzat társul.

    • Barna szem: az írisz sötétbarna, az íriszt körülvevő szemfehérje pedig csak akkor látszik ki, ha a ló ijedt vagy valamiért haragos.
    • Világos szem: lehet világoskék vagy piros. A világos szín nem befolyásolja a ló látását. A világoskék vagy a piros szemű lovat csókaszeműnek, illetve emberszeműnek hívják.

    Pataszínek 

    A lovak patájának, vagyis a szarunak a színe összefügg a pata fölött levő szőrzet színével. A sötét szőrű lábakon a pata is sötét, palaszürke színű. A kesely lábon a pata világos, viaszsárga színű, amit viaszolt patának neveznek. Az is előfordul, hogy egy lónak különböző színű patái vannak - ezt sávolt viaszolt patának hívják. Sokak szerint, minél világosabb a pata színe, annál gyengébb, de állatorvosi tanulmányok ezt nem erősítik meg.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Sziasztok!

(Gonda Enikő (szerkesztő), 2010.06.21 14:19)

Sziasztok! remélem tetszik az oldal, bár még csak most indítottam el, de már sok érdekes dolgot feltettem, és ha akartok valamit feltenni, akkor csak küldjétek el email-ben! a címem: tancolohercegno@freemail.hu
Jó szórakozást:)